Egyre több társasház dönt úgy, hogy kamerarendszert telepítene a lépcsőházba.

Fontos ugyanakkor, hogy tisztában legyünk a jogszabályi háttérrel és tudjuk milyen lehetőségeink vannak.

Egy kamerarendszernek igenis van visszatartó ereje és ha megtörténik a baj, nagy segítség lehet a rendőrség számára is. A társasházak bekamerázása nemcsak a betörők ellen jó: megelőzi a rongálást, a szemetelést, sőt a házban lakókat is fegyelmezettebb viselkedésre sarkalja. A kamerák felszerelését és használatát szigorú szabályok írják körül, hogy az ott lakók, illetve jóhiszemű látogatók személyiségi jogai se sérüljenek. Ezt egyre több társasház látja be és most, hogy a technológia fejlődésével az árak már igen barátságosak lettek, úgy döntenek telepítenek egy rendszert. Ezek a rendszerek teljesen önműködőek. A telepítés után nem kell hozzájuk nyúlni, folyamatosan rögzítik a képet, ha beteltek felülírják a régieket. De ne feledjük, hogy a rendszernek csak akkor van értelme ha működik is! Sokan megvásárolnak egy rendszert, telepítik, majd mikor bekövetkezik a baj és néznék vissza a felvételt akkor derül ki, hogy a kamerák elromlottak. 

Ezért nem elég feltenni őket, hanem folyamatosan figyelni, karbantartani kell!

És most jöjjön egy fontos szabály társasházak számára:

A törvény értelmében 15 napig lehet tárolni a felvett anyagokat. A legtöbb rendszer ennek megfelelően automatikusan, a megszabott időben felülírja a korábban rögzített képeket. Szigorú szabályok vonatkoznak az adatkezelésre is.

A Társasházi törvény szerint a kamerarendszer üzemeltetője csak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

Döntsön helyesen biztonsága érdekében!                                

• A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti.
• A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható.
• A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételek továbbítása:

• A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.
• A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
• Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
• A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
• A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A tájékoztatás módja:

• A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására.
• A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is, utóbbi kötelessége pedig, hogy érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztassa a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról.
• Tájékoztatni kell az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira is.